Műszaki vizsga ára 2026: mennyibe kerül, meddig érvényes, mi a menete

Személyautónál a műszaki vizsga hatósági díja 2026-ban 26 700 Ft — ez már tartalmazza a 9 600 Ft-os környezetvédelmi díjrészt —, és ehhez jön a vizsgaállomás saját szolgáltatási díja, amely állomásonként eltér. Egy budapesti állomás nyilvános árlistáján például 35 000 Ft a teljes ár, ebből 26 700 Ft a hatósági díj és 8 300 Ft a vizsgálati díj. A hatósági rész minden engedélyezett állomáson fillérre azonos, alkudni csak a szolgáltatási díjon lehet.

Mennyibe kerül a műszaki vizsga 2026-ban? Díjak kategóriánként

A hatósági díjakat a 46/2024. (XII. 30.) ÉKM rendelet 1. melléklete rögzíti (az „alapdíj” sorai, 44–57. sor, és a feltételes pótdíjak, 58–68. sor). Ezek minden vizsgálóállomáson azonosak:

Egy összkerékhajtású személyautó hatósági díja tehát 26 700 + 6 700 = 33 400 Ft. A sok helyen olvasható „+316 Ft és +1 920 Ft” nem a díjon felül fizetendő tétel: a rendelet szerint az 1 920 Ft a környezetvédelmi díjrész 20%-a, amelyet az állomás továbbutal (2. § (4)), a 316 Ft-os környezetvédelmi hozzájárulás pedig a beszedett díjakból képzett forrás (4. § (4)).

A szolgáltatási díjra nincs jogszabályi maximum — ez az a tétel, amiben az állomások eltérnek. Két-három állomást érdemes megkérdezni. A saját állomásod díjával a műszaki vizsga díjkalkulátorban számolhatsz: a hatósági elemek benne vannak, a szolgáltatási díjat te írod be.

A műszaki vizsga menete lépésről lépésre

1. Állomásválasztás és időpont. Bármelyik engedélyezett vizsgálóállomást választhatod, lakóhelytől függetlenül. Kérdezd meg a teljes árat (hatósági díj + szolgáltatási díj), és foglalj időpontot.
2. Előzetes átvizsgálás (nem kötelező). Sok állomás felajánlja: végigmennek a vizsgapontokon, és megmondják, mit érdemes megjavítani, mielőtt a hatósági vizsga elindul.
3. Azonosítás. A vizsgabiztos szemrevételezéssel ellenőrzi a jármű azonosítóit (rendszámtábla, alvázszám, motorkód, okmányok) és a kilométer-számláló állását (5/1990. KöHÉM r. 12. § (14)).
4. Műszeres és vizuális vizsgálat. A mérést és az adatok rögzítését a hatóság engedélyével rendelkező vizsgabiztos végzi (12. § (12)). A személyautó vizsgálata kilenc tárgykört fed le: azonosító adatok, fékberendezés, kormányberendezés, kilátási viszonyok, világítás és elektromos berendezések, tengelyek–kerekek–gumiabroncsok–felfüggesztés, alváz és karosszéria, egyéb berendezések (pl. biztonsági öv, elakadásjelző háromszög, elsősegélycsomag, kilométer-számláló), valamint környezetterhelés (zaj, kipufogógáz, folyadékszivárgás).
5. Környezetvédelmi felülvizsgálat. Az időszakos vizsgálat része, de előre, külön környezetvédelmi vizsgálóállomáson is elvégeztethető; a hatóság a 30 napnál nem régebbi, „megfelelt” környezetvédelmi adatlapot elfogadja (12. § (18) és (20)).
6. Minősítés és bejegyzés. Megfelelt járműnél kiadják a műszaki vizsgálati bizonyítványt, a következő vizsga határidejét a forgalmi engedélybe bejegyzik, és erről a nyilvántartót elektronikusan értesítik (13. § (1)).

Mit vigyél magaddal?

• a járművet és annak forgalmi engedélyét;
• személyazonosításra alkalmas okmányt — az állomás köteles megvizsgálni és dokumentálni, ki és milyen jogon mutatja be a járművet (12. § (5a));
• ha előre elvégeztetted: a 30 napnál nem régebbi környezetvédelmi adatlapot;
• a kötelező tartozékokat a járműben (elakadásjelző háromszög, elsősegélycsomag) — ezek is a vizsgált tételek között vannak.

A vizsgálóállomás azt is ellenőrzi, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezete fennáll-e (12. § (6) ab)).

Kell-e meghatalmazás? Időszakos vizsgálatnál nem feltétlenül. Külön okirat nélkül is elláthatja az üzembentartó képviseletét az, aki rendelkezik a járművel és a forgalmi engedéllyel, és biztosítani tudja a vizsgálat feltételeit (12. § (5a)). Ez a képviselet viszont csak az üzembentartót terhelő kötelezettségek teljesítésére és a határozat átvételére terjed ki (12. § (5b)) — minden más nyilatkozathoz írásbeli meghatalmazás kell. Ehhez letölthető meghatalmazás-mintát is adunk.

Meddig érvényes a műszaki vizsga, és mikor kell vinni?

Az időszakos vizsgálat gyakoriságát az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 11. § (3) bekezdése határozza meg. A határidő új járműnél a forgalomba helyezés napjától, használt járműnél a forgalomba helyezés előtti vizsgálat napjától számít:

A gyakorlatban egy átlagos, néhány éves használt személyautót kétévente kell vizsgáztatni.

A 30 napos szabály: korábban menni nem veszteség

A rendelet 11. § (3a) bekezdése szerint, ha az időszakos vizsgálatot a műszaki érvényesség lejárta előtt legfeljebb 30 napon belül végzik el, az új érvényesség nem a vizsgálat napjától, hanem a korábbi érvényesség lejártának napjától számít. Egy hónappal a lejárat előtt tehát nyugodtan elviheted az autót: egyetlen napot sem veszítesz, és marad időd javíttatni, ha valami nem megy át.

Buktatók: amin a legtöbb vizsga elcsúszik

• Lejárt műszaki. Lejárt érvényességgel az autóval csak a vizsgára mehetsz: ha a vizsgát a lejárat után kérted, a vizsganapról szóló értesítés a vizsgahelyre történő közlekedéshez egy alkalomra szóló forgalmi engedélyt helyettesít. Ha a lejárat előtt kérted, de az időpont későbbre esik, az értesítés a vizsganapig meghosszabbítja az érvényességet (12. § (5)). Ezért érdemes a lejárat előtt időpontot kérni.
• Azonosítási gond. Az alvázszám, az okmányok és a motorkód körében (0.2–0.4. vizsgálati tárgykör) már egy kisebb hiányosság esetén sem hosszabbíthatja meg az érvényességet a vizsgálóállomás — ilyenkor a közlekedési hatóság állítja ki a műszaki adatlapot és a bizonyítványt (5/1990. KöHÉM r. 5. melléklet 4.5. pont). Olvashatatlan vagy sérült alvázszámnál ezzel számolj.
• Átalakított autó. Ha a járművet átalakították, az időszakos vizsgálat kizárólag a közlekedési hatóságként kijelölt kormányhivatal vizsgálóállomásán végezhető el, magánállomáson nem (12. § (9) c)).
• Régi környezetvédelmi adatlap. Az előre elvégeztetett környezetvédelmi felülvizsgálatot csak 30 napon belül fogadják el (12. § (20)).
• Apróságok, amik a vizsgált tételek között vannak. Hiányzó elakadásjelző háromszög vagy elsősegélycsomag, kiégett izzó, kopott gumi (a futófelület-kopásjelző és a bordázat mélysége is vizsgált tétel), becsatolhatatlan biztonsági öv, folyadékszivárgás. Ezeket egy előzetes átvizsgálás vagy egy otthoni körbejárás olcsóbban kiszűri, mint egy második vizsga.

Megbukott az autó — mi a teendő?

A vizsgabiztos a feltárt hiányosságokat három kategóriába sorolja (5/1990. KöHÉM r. 5. melléklet 3.2.2. és 4. pont):

A vizsgálatra bemutató személyt tájékoztatják arról, milyen hiányosságokat kell kijavítani (13. § (5)) — ezt a listát vidd el a szerelőhöz. Az ismételt vizsgálatra a díjrendelet nem ír elő külön, kedvezményes díjtételt; hogy az állomás mennyit kér érte, azt előre kérdezd meg.

Hol vizsgáztass?

A Közlekedési Hatóság 2024. december 19-i jegyzéke szerint 1 311 engedélyezett vizsgahely működik az országban, 424 településen, mind a 20 vármegyében. A vizsgaállomás-keresőben vármegye és település szerint böngészheted őket, címmel és — ahol biztos adatunk van — térképpel. A legtöbb állomás a nagyvárosokban van: Budapest, Debrecen (40), Győr (30), Pécs (27), Miskolc (21), Szeged (21), Nyíregyháza (19) és Kecskemét (16).

Hogy vármegyénként hány állomás jut a lakosságra, azt a vizsgaállomás-statisztikánk mutatja (100 000 lakosra vetítve, a KSH népességi adataival).

Ha autót veszel, a vizsga mellett az eredetiségvizsgálat és az átírás is sorra kerül — a műszaki érvényességet pedig a rendszám-lekérdezéssel vásárlás előtt is ellenőrizheted.